Kérdezze a tabletta használatáról közvetlen Magyarország legkompetensebb szakértőit.
Ha nem találja válaszát, tegye fel a kérdését!
"Az jár a tudás útján, akinek a legtöbb a kérdése!"
Márciustól októberig, általában 1-2 hetente jelennek meg a Csípőszúnyoglárvák. Esővizes hordóban: 50 literenként használj 1 tablettát a lárvák megjelenésekor, a hatás továbbá függ a tenyészővíz hőmérsékleti értékétől.
További paraméterek: aktivitás, lárvák fejlettsége... stb.
A felhasználás gyakorisága a (többi biológiai készítménnyel ellentétben) a Csípőszúnyog-lárvák megjelenésétől függ.Használat előtt érdemes meggyőződni vizuálisan, hogy fertőzött e a kezelendő víz megfelelő fejlettségű Csípőszúnyoglárvákkal.
(A Csípőszúnyog bábokra már nem hatásos a tabletta!)
Igen, a tablettákkal kezelt vízmindenféle megkötöttség nélkül tovább használható, akár öntözésre, akár itatásra.
A Culinex Tab plus tabletta hatása ugyanaz, mint a mikrobiológiai módszernál használt Bti-készítmény.
"A mikrobiológiai módszerek óriási előnye tehát a szelektivitás. Az előírások betartása mellett nem ártalmasak az adott ökoszisztéma egyéb élőlényeire. Az endotoxinra legérzékenyebb állatcsoport az árvaszúnyogok (Chironomidae), és a pillangószúnyogok (Psychodidae) családjai, de ezekre az állatcsoportokra is csak a tízszeres túladagolás jelent veszélyt (Becker et al. 2003). A vízibolhákra (Daphnia magna Straus, 1820) pedig, csak több ezerszeres túladagolás mellett toxikusak (Szepesszentgyörgyi 2004). A baktériumok által termelt toxin sikeres alkalmazásához azonban ismerni kell magukat a csípőszúnyog lárvákat (fejlődési stádium, fajok, tenyészőhelyek), a baktériumok tulajdonságait, és a kivitelezési módokat (Tóth 2007; Kerékgyártó 2008)"
(forrás: Szepesszentgyörgyi, Á., Gajda, Z., (2009): A szúnyogártalom ellen szervezett védekezéssel alkalmazható hatóanyagok hatásmechanizmusainak összehasonlítása. – Csípőszúnyogok gyérítésének gyakorlata Magyarországon – Pannon füzetek 3., Keszthely)
A toxikus hatás ugyanúgy érvényesül egyetlen tabletta esetében is
(Egy tabletta (0,55 g) egy darab, maximum 50 L-es tartályhoz elegendő, vagy
egy tablettát tartalmazó szuszpenziós oldat (0,55 g) 2 m² terület kezelésére elegendő.), ha egyéb kiszerelésben osztogatják, minden egyes kiosztott egységhez mellékelni kell a használati utasítást, továbbá mellékelni kell a németországi gyártó és a magyarországi forgalmazó nevét és címét.
A https://culinex.hu/webshop/ -ban vásárolt termékek tartalmazzák ezeket az instrukciókat
Az egyes tabletták osztogatása hasonló, mintha egy allergiás embernek a pollenszezonban adunk egyetlen tablettát.
A tabletta Bacillus thuringiensis ssp. israelensis spórákat tartalmaz.
A Csipőszúnyoglárvákra toxikus endotoxin a spóraképződés során alakul ki, tehát csak a spórákat tartalmazó Bti-készítmény toxikus, a vegetatív baktérium már nem.
Csak akkor tudja kifejteni célzott hatását a fehérjekristály ha megvannak a következő feltételek a célorganizmus belében:
a) Alkáli bélmiliő,
b) Specifikus bélproteázok (lebontóenzimek),
c) Speciális receptorhelyek
Ezek a feltételek csak a szúnyoglárvák, különösen a csípő- és púposszúnyogok lárváinál találhatók meg.
Bővebben:
"A spóraképződésnél keletkező endotoxin csak a spóra elfogyasztása után, a szúnyoglárvák bélcsatornájának alkalikus emésztőenzimei hatására válik toxikussá, amikor kisebb fehérje összetevőkre bomlik. Ezek a komponensek a középbél specifikus receptoraihoz kötődnek, és hatásukra a hámsejteken pórusok nyílnak. A pórusokon keresztül ionok és víz áramlik be a béllumenből a sejtekbe, ami miatt a bélsejtek megdagadnak és szétdurrannak (lizálnak). Ezt követően béltartalom betör a szúnyoglárvák testüregébe és elkeveredik a testfolyadékkal, aminek következtében a lárvák a felvett endotoxin mennyiségétől függően néhány perc vagy óra alatt elpusztulnak (Zaritsky et al. 1986; Klowden et al. 1983; Gill et al. 1992). A hatást tehát nem maguk a baktériumok fejtik ki, hanem a spóraképződés folyamán bennük termelődő fehérjetestek."
(forrás: Szepesszentgyörgyi, Á., Gajda, Z., (2009): A szúnyogártalom ellen szervezett védekezéssel alkalmazható hatóanyagok hatásmechanizmusainak összehasonlítása. – Csípőszúnyogok gyérítésének gyakorlata Magyarországon – Pannon füzetek 3., Keszthely)